Családregények.

          Asszonyod

       Tagjaiban a tegnappal ébred
        ha álmot riasztón szól a vekker.
        Futtában csókol, de nem kell félned,
        patyolat ing, zokni vár rád reggel.

        A srácot iskolába rendezi,
        rohan, munkában pontos a kezdés.
        Neked ha ízlik a tízórai,
        rágondolsz, te rossz parizelt vettél.

 ------------------------------------------------------------------------------------------

         Szabadon

      Fura volt, hogy reggel itt maradtál, 
      nem ragadott magával a hajnal.
      Mikor a ránkcsurgó napsugárnál,
      hajad tüzében arcom megmosdattam.
      Úgy körbefolytál lázas testtel,
      mint máskor,-mikor búcsúzni kezdtél.
      Kósza fényekben úszó szemekkel,
      a pillanattal nagyon távol mentél.
      - Röpke perc volt, multunknak árnyéka,
      a megszokás távozásra intett.

      Majd hosszú csókban forrt ajkunkra,
      a felismerés, hogy nem kell menned.

------------------------------------------------------------------------------------------- 

                                 Sorsom

                         /67. évemhez közeledve/

Nekem ne papoljanak a szegénységről.

Anyám ruháit is eladta,

hogy mindennapi kenyerünkből,csak egy szelet is jusson asztalunkra.

Arany hajkoronáját a fejéről

őszbe a nincs csavarta.

- Hagyott ruhái miatt kigúnyolták, takarni az ágrólszakadtságot,

elfedni mellén feslett blúzát,

géprongyból varrt óriás kötényt hordott.

Leplezni váratlan vendégek előtt,  zárt ajtó mögött

az ebédeket, mikor üres kenyérhez frank kávét töltött.

- Az ismerősök csak szokásból köszöntek.

Mégis kialkudva a szükség részletet,

első szobánkból a bútort köszönöm nélkül vitték.

- Este ha feljött a hold.

Anyám kertünk alól hátfáért az erdőre indult.

Ma is látom megtört alakját.

- Magába temette az úrilányt.

Nekem ne papoljanak a szegénységről!

Az élet szigorát,

ne prédikálják.

Gyerekkoromtól, árvaként ismerem a gondot.

- Csupán azért mert néha nyakkendőt hordok.

El tőlem galád bitangok.

                     Látomás

Amott látlak a hegy mögött

Szétfoszló árnyként rebegsz

Tested bújkál   felhők között

- Úgy rémlik nekem integetsz

Hajad  lebeg,száll a fényben

Dicsőség övez, sok siker

Én lent járok összetörten

És a szerelmed éget el.

:

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat